Írásban, 15 napon belül az alábbiak tényeket, adatokat kell bejelenteni:

  • ha a gyermek(ek) a háztartásából elkerül(nek),
  • ha a gyermek elhalálozik,
  • ha a gyermek tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
  • ha a GYES-ben részesülő szülő a gyermek fél éves kora előtt, a GYES-ben részesülő nagyszülő pedig a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet, illetve a GYES-ben részesülő nagyszülő akkor is, ha a gyermek 3 éves kora után heti 30 órát meghaladóan, nem az otthonában folytat kereső tevékenységet,
  • ha az ikergyermekek után GYES-ben részesülő heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet,
  • ha a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülő heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet,
  • ha a GYES-ben részesülő meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül (a GYES-t kizáró rendszeres pénzbeli ellátásokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontja határozza meg),
  • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, ide nem értve, ha a szülő részesül GYES-ben és 1 évesnél idősebb gyermekét helyezi el pl. bölcsődében, vagy ha a nagyszülő részesül GYES-ben és 3 évesnél idősebb gyermeket helyezik el pl. óvodában,
  • a nagyszülő által igénybe vett GYES esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a GYES-re való jogosultság elvesztését vonják maguk után,
  • az ellátásban részesülő 3 hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
  • az ellátásban részesülő előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
  • az ellátásban részesülő nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

 

 

Általánosságban minden olyan tényt, adatot be kell jelenteni 15 napon belül, ami az ellátásra való jogosultságot vagy annak összegét érinti. Ezek közé tartozik a lakcím is, tehát ennek alapján írásban kell bejelenteni, ha megváltozik az ellátásra jogosult személy lakcíme.

A GYES utólag kerül folyósításra az igénylő által megjelölt fizetési számlára (bankszámlára/folyószámlára), vagy lakcímére. Amennyiben fizetési számlára kéri az ellátást folyósítani akkor hamarabb megkapja az ellátást, mert az ellátást számlára utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig, lakcímre történő utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani. Ezen időpontig kell az ellátást elutalni, tehát ez nem azt jelenti, hogy eddig az igénylő meg is kapja azt.

A GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2013. évben 28.500,-Ft), 2 ikergyermek esetén 200%-ával, 3 ikergyermek esetén 300 %-ával, 4 ikergyermek esetén 400 %-ával, 5 ikergyermek esetén 500 %-ával, 6 ikergyermek esetén 600 %-ával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít.

A GYES-ben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet

  • a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
  • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
  • ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra.


A GYES-ben részesülő
 nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után folytathat heti 30 órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A GYES-ben részesülő, a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőkereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

 

A kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

Ha a szülők közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének csecsemőgondozási díjra, GYED-re és GYES-re is, ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Ha pl. a családban van egy 2 és fél éves gyermek és egy újszülött, egyidejűleg az édesapa nem részesülhet GYES-ben, ha az édesanya az újszülött után csecsemőgondozási díjat vesz igénybe.

A GYES az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a GYES megállapítására méltányosságból sincs lehetőség.

  • az igénylő természetes személyazonosító adataira vonatkozóan: érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártyatípusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél másolatát;
  • az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítvány másolatát;
  • amennyiben az igénylő magánnyugdíj-pénztárnak tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat másolatát;
  • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, és a magasabb összegű családi pótlék igényléshez még nem csatolták, az 5/2003.(II.19.)ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolást eredetben;
  • ha az igénylő nevelőszülő, a gyámhivatalnak a gyermek elhelyezéséről rendelkező jogerős határozatának másolatát;
  • ha az igénylő gyám, a gyámhivatalnak a gyámként történő kirendelésről szóló jogerős határozatának másolatát;
  • ha az igénylő a saját háztartásban nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba kihelyezést elrendelő határozat másolatát;
  • ha az igénylő a szülővel együtt élő házastárs, a házassági anyakönyvi kivonat másolatát;

 


Az első két pontban jelzett okmányokat minden igénylő esetében szükséges csatolni, míg a többi okmány csatolása – értelemszerűen – csak az adott élethelyzetben lévőkre vonatkozik.

A GYES iránti igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal ügyfélszolgálatán vagy – nagyszülő kivételével – amennyiben az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Írásban kell benyújtani az erre szolgáló „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására", formanyomtatvány kitöltésével, és a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő iratok csatolásával. Nagyszülő a gyermekgondozást segítő ellátást a „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására" és "Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás megállapításához" formanyomtatványok kitöltésével és a kitöltési útmutatóban szereplő iratok csatolásával igényelheti.

 

A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál, illetve letölthető innen.

Az igényt a lakóhely szerint illetékes
megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz postai úton eljuttatva lehet benyújtani, vagy személyesen az ügyfélszolgálaton valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.

Akkor, ha a gyermek

  • az első életévét betöltötte,
  • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  • szülei a GYES-ről lemondanak és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe,

 

feltéve, hogy mind az ellátást igénybevevő nagyszülő, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.

Gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES-re) jogosult a saját háztartásban nevelt gyermek után

  • a vérszerinti, az örökbefogadó szülő (a 16. életévét betöltött kiskorú szülő akkor, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú szülő részére engedélyezte a szülői ház elhagyását),
  • a szülővel együtt élő házastárs,
  • a nagyszülő (a gyermek első évének betöltését követően), a szülő jogán,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
  • a gyám,
  • a nevelőszülő.

 

A hivatásos nevelőszülő nem jogosult GYES-re.